2012. január 1-től már minden használt és új lakás eladásához csatolni kellett az energia tanúsítványt, vagy más néven a lakás zöldkártyát. De ez nem mozgatta meg a piacot. A vevőket nem érdekli, hogy milyen lesz a fűtésszámla.
Ez borzasztóan elszomorító tény, hiszen egy rosszul szigetelt ház az élete alatt több ház árát is képes a kéményen keresztül elfüstölni.Megkérdeztünk több ingatlanközvetítőt és ügyvédet, de a helyzet valóban úgy van, mint ahogy sejteni lehetett az energiatanúsítvány bevezetés előtt.

Azok az emberek, akiket érdekel a környezetük védelme és a pénztárcájuk, vagy már eljutott hozzájuk a hír, hogy mit jelent, az A+ besorolástól kezdve az I kategóriáig a rangsorolás, azok keresik az A+ és A minősítésű házakat.

Az emberek 80%-a nem is tudja mit jelent a besorolás, nem is tudja, hogy kötelező. Aki tudja, hogy mit jelent, azoknak is csak kis százaléka érdekelt, hogy olyan lakást vegyen ami A és A+ besorolású, azaz kiemelten energiatakarékos.

Ez olyan eset mint az autó. Inkább megveszik sokan a nagy köbcentis romokat, mert olcsó és kényelmes, de amikor tankolni kell, akkor mindenki rosszul lesz a 14 literes fogyasztástól, ha pedig odafigyelt volna, lehet, azonos árban fele ekkora fogyasztású gépjárművet is vehetett volna.

Egy családi ház esetében az energiatakarékosság még kiélezettebb, mint egy autó esetében. Egy 100 négyzetméteres I kategóriás ház egy évben 800, 000 forintból fűthető ki, ezzel szemben egy A+-os családi ház évi 100 ezer forintból fűthető, a passzívház pedig akár ennek a feléből is kifűthető.

 

Az ingatlanosok és ügyvédek elmondása alapján kiderült, hogy a ház energetikai besorolása az esetek 90%-ában csak a szerződéskötéskor, mint kötelező elem kerül feltüntetésre, de az alkuban nem is volt ez az érték téma.

Érdekességként megemlítjük, hogy a panel lakások 70%-a D, E, F besorolású, azaz kritikán aluli szigeteléssel rendelkeznek.

A panelprogram is csak arra volt képes, hogy B kategóriás lakásokat hozzon ki a panelekből, pedig négyzetméterenként plusz 2000 forint ráfordítással akár A vagy A+-os lehetne.

A legrosszabb tény a családi házas állomány, azért, mert ott egyenként kell ezeket a házakat fűteni és nincs szomszédos fal, ami már meg van fűtve, mint egy társasház, vagy egy panel esetében.

  • Hazánkban A és A+ energetikai kategóriába mindössze 3% családi ház tartozik. Ez azt jelenti, hogy ennyi ház korszerű.
  • A, B kategóriát is csak 5% családi ház teljesíti. De már ez a kategória sem felel meg a mai kívánalmaknak.
  • A, C kategóriába sorolható házak 7%-ot tesznek ki a hazai családi házas piacból.
  • A magyar családi házak 10%-a D energetikai kategóriába sorolható.
  • 17%-a E energetikai kategóriába sorolható.
  • 30%-a F kategóriába tartozik. Az F kategória egy lakókocsi hőszigetelésével vetekszik.
  • A családi házak 20%-a G kategóriás. Ezek a házak katasztrofálisan rossz szigeteléssel rendelkeznek. Egy jobb minőségű kemping sátor teljesíti ezeket a paramétereket.
  •  A fennmaradó több mint 10% részen a H és az ennél is rosszabb besorolású házak osztoznak. Ennek a kategóriának a kerti WC lehetne a minősítése, gyakorlatilag raktárnak lehetne használni.

1999 után felépített családi házak hőszigetelése valamivel jobb értéket mutat. De ez is annak köszönhető főként, hogy egyre nagyobb teret nyert a könnyűszerkezetes házépítés.

Az 1999 után felépített családi házak kb. 25%-a eléri a C kategóriát, a 25%-a pedig B minősítést kaphatna. A vagy A+  kategóriába pedig az 1999-után épített házak mintegy 7-8%-a sorolható, de ezen házak 85%-a könnyűszerkezetes ház.

Egyszóval siralmasak a magyar lakás és családi házas állomány hőszigetelési paraméterei, ahogy a cikk elején is említettük – hazánkban az utcát fűtik az emberek.

De nem is csak az a probléma, hogy télen elmegy a hő és kidobjuk a pénzt az ablakon szó szerint, hanem az is gond, hogy nyáron élhetetlenek a lakások és a házak nagy része, mert a szigetelés nem csak télen, hanem nyáron is nagyon fontos.

Forrás: hir.ma